Irina segíts!...

Szóval mikor úgy éreztem, hogy valahogy kezd minden vissza zökkenni a régi kerékvágásba, rájöttem, hogy az első lépcsőfok még nem az egész lépcsősor. 

Elmentem ismét Irinához. 

(Próbálok érthetően fogalmazni bár túl konkrét nem akarok lenni, mert tényleg nagyon bizalmas.) 

Az ami előtört decemberben, szintén egy olyan dolog volt, amit nem vettem észre. Nap mint nap benne éltem (élek) és fel sem tűnt. Ez nem is emlék, ez egy élethelyzet de még ez sem tökéletes megfogalmazás, csupán arra utalok vele, hogy naponta is előjöhet, mert vagy nem egy konkrét helyzethez kötődik a múltban, amit meg tudok oldani azzal, hogy felidézem, átélem és helyre teszem, vagy egyszerűen még nem jött elő az a konkrét esemény, ami kiváltotta ezt a reakciót. (Most, hogy ezt leírtam, bevillant gyerekkoromból egy szituáció). Tehát ezért is bonyolultabb, mert minduntalan jelen van. Ezzel az élethelyzettel járó érzés/érzéskombináció rendkívül intenzív gyomorgörcsöt okoz nekem. Pontosan a gyomorszájnál kis gömbbé szorítja össze a gyomromat, ami sokszor együtt jár egy erős gyomrot felfelé, a mellkas felé húzó érzéssel, ami átmegy egy nagyon erőteljes mellkas összeszorulásba és tovább felfelé, amíg egy gombócban megáll a torkomban.  Ez az érzelemhez járó igen intenzív fizikai tünet. Gyakran sírással is kiegészül. 

Történet: (lehet már szó volt róla de ide kapcsolódik)

Pár nappal a decemberi hipnózis után, egy videót néztem a youtubon, ahol a kutyák összmarcangoltak egy lovat. Maga az incidens nem volt rögzítve csak onnantól, hogy a ló segítő kezek közé került. Lemosták szépen, bekötözték, megetették, gyógyítgatták.. stb. Ezalatt ment a szöveg és elmondták mi történt vele. És jött ez az igen erős és már nem tudatlan fizikai tünetegyüttes. Akkor jöttem rá, hogy én ezt nap mint nap érzem. Ebben igencsak benne élek. Akkor egy érzés jutott az eszembe. Csak magára a névre gondoltam és jött a gyomorgörcs de csak úgy magában. Akkor felkattant a villanykapcsoló az agyamban, hogy  ez bizony egy érzelem együtteshez tartozó dolog lesz, a mellkasszorítással és torok gombóccal együtt. Egy másik szintén negatív érzelemre gondoltam, hátha ez lesz az. Milyen érdekes, hogy ennek az érzelemnek csupán a nevén nevezése, kiváltott egy fizikai tünetet de ez az édesapámmal történt eset gyomorgörcsét hozta elő. Fel is kerestem Irinát és elmeséltem neki mit tapasztaltam magammal kapcsolatban. Adott néhány jó tanácsot. 

Az elmúlt időszakban sokkal többet dolgoztam magamon mint az első alkalom utáni hónapokban. Ott valahogy tálcán kínálódott, itt most nekem kellett lépésről lépésre bentebb és bentebb furakodnom. 

Éreztem, hogy valami történik. De nem tudtam rájönni mi. Olyan közel a megoldás. Mint amikor valakinek a nyelved hegyén van a neve. Tudod, hogy tudod és már már majdnem ki is bukik a szádon, de mégsem... és rendkívül zavaró. Azt is tudod, hogy be fog ugrani előbb-utóbb, de ettől függetlenül nem hagy nyugodni, és ott jár az agyad. :) Na ilyen érzéssel keltem feküdtem nap mint nap.

Egyszercsak beugrott.....