Eltűntem de most már itt vagyok :)

Mi történt? Költözés, bárányhimlő, betegség. Ezekkel el is voltam. Majd jött a nyári szünet a suliban.. és megint volt mivel de leginkább kivel foglalkoznom. Majd elmentem Látás tréning táborba...necces volt, mert az első időpontba be sem fértem, de a nagy érdeklődés miatt szerveztek gyorsan egy másik tábort -három héttel korábbra- és ott már volt hely számomra.
Látástréning.
Tetszik, hogy nem szemtréning, egyből értésünkre adja, hogy ez valami sokrétűbb dolog. Többször elhangzott a szó: Észlelés. Mindig legyen valamilyen észlelés. Pl.: volt egy játék, (sok mozgásos/játékos feladat volt) ahol párban álltunk, felfújtunk egy lufit és tele rajzoltuk. Madár, ház, nap, pillangó, szivárvány, zetor ... stb. Ki mit. Egymásnak kellett passzolgatni és mikor szállt feléd a léggömb, akkor elmondtad azt az egy valamit, ami éppen feléd nézett a lufi oldaláról. Ha nem láttad, vagy fogtad fel, akkor azt mondtad, ha a lufi sárga volt, hogy sárga. Így mindig volt valamilyen észlelés.
Érdekes módon ebben a turnusban csak rövidlátók jöttek össze, illetve volt két speciálisabb eset is, egy zöld hályog és egy látótér beszűkülés (ez utóbbit annyira nem tudom pontosan, mert az 5 nap alatt vele keveset beszélgettem).
Dr. Ungváry Lilla vezette a tábort. Bár hárman egy órás késéssel értünk a valami egészen hihetetlen és nekem nagyon mesés hangulatú helyen lévő Hotel Kardosfához, szinte azonnal ahogy beléptünk, nagy bizalmat éreztem Lilla iránt. Az öt nap alatt foglalkoztunk a térlátással, lazítottunk, a testtartás fontosságáról tanultunk, sok játékos feladat volt (mert örömet szerző tevékenységben nemcsak az életkedvünk, hanem a látásunk is jobb). Szempihentetés formáiról tanultunk ... a lesimítás a legjobb barátod! Az enyém mindenképpen.
Már hétfőn levetettük a szemüvegünket és úgy közlekedtünk. öööö....ááááá.....sssszzzz... hihi..haha... Alapjában komikus volt a szitu. De rávilágított arra is mennyire szemüvegfüggő vagyok. A szemüveget is felírhatom a többi pótcselekvésem közé...vagy függőségeim közé (erről majd később). Az első három napban minden délután aludtam, annyira elfáradtam. Nem durván de azért fájt a fejem és Lilla tanácsára folyamatosan figyeltem magam. Mikor mi zajlik bennem fizikailag... és érzelmileg is. Mert a látás romlásánál érdemes nagyító alá venni azt az életszakaszt, amikor az bekövetkezett. Tehát a látás romlása nem első sorban fizikai, inkább lelki dolog. Annyi mindenről tudnék írni, mert rengeteg történetet és tudást osztott meg velünk Lilla. Szerintem a legjobb, ha ide linkelem az oldalát és mindenki kedvére csemegézhet:

Személy szerint úgy érzem sokat léptem előre. Volt egy viszonylag hosszú "pillanat" amikor tényleg láttam élesen azt a szöveget a papíron, amit előtte homályosan. (Ugyanaz a távolság, sőt kicsit távolabb is volt a kezem) Döbbenetes volt! Teljesen úgy éreztem, ha még egy hetet maradnék, már egy dioptriával bentebb lennék. Maga a közeg abszolút ebbe az irányba vitt. (Ember, táj) Volt velünk egy tantra oktató is, -ő ebből is él- aki magának gyógyított két dioptriát a szemén, ám az a maradék 1, makacsul tartotta magát. Remek ötletei voltak menet közben, egy-egy játék továbbfejlesztésével kapcsolatban, amit volt, hogy ki is próbáltunk. Ez nagyon tetszett nekem. Valamint volt egy nagy tanítása számomra: "A hétvégén tantra tábort csinált Horvátországban és lényegében két nappal előtte lemondták ketten is, (vagyis egy pár) így ez az összeg kiesett neki, amivel értelem szerűen kalkulált. A mellettem ülő megkérdezte tőle, hogy miért nem ideges emiatt? Azt mondta, hogy el kell engedni. Ez most nem az ő pénze, ezt vissza kell engedni hagy áramoljon tovább ahhoz akié." Ez a gondolat nagyon tetszik nekem. Most értettem meg... vagyis most éreztem meg. Annyira természetes volt a reakciója. Idegeskedni valami miatt, amire nincs befolyással? Minek? Hisz nem ellensége önmagának! Túl sok olyan dolog miatt idegeskedünk, vagy túl sok olyan dolgon agyalunk, amire nem vagyunk befolyással. El kell engedni.. hagy áramoljon tovább. Ezt tuti felírom a falamra is, hogy mindig a szemem előtt legyen. :D
A szemlélekről tovább: